Sokan gondolják úgy, hogy egy jó ötlet elég ahhoz, hogy sikeres vállalkozást indítsanak. Pedig a legtöbbször nem az ötlet hiányzik, hanem az a tudás és szemlélet, ami ahhoz kell, hogy valaki végig tudjon vinni egy projektet. A vállalkozói készségek éppen erről szólnak: hogyan gondolkodsz, hogyan hozol döntéseket, hogyan viszed végig azt, amit elterveztél.
A vállalkozói készségek fejleszthetők – de nem mindegy, hogyan állsz hozzá
Az egyik legfontosabb félreértés, hogy a vállalkozói készségek vagy „vannak”, vagy „nincsenek”.
Ez egyáltalán nem így működik. Ezek nem adottságok, hanem tanulható dolgok. Ráadásul a legtöbbjük nem is tankönyvekből, hanem a mindennapi gyakorlatból alakul ki. Ahogy egyre több helyzettel találkozol, úgy fejlődik az önállóságod, a döntéshozási rutinod, vagy akár az a képességed, hogy egy-egy nehezebb helyzetet is rugalmasan tudj kezelni.
Vegyük például az időgazdálkodást. A legtöbb kezdő vállalkozó napjai hamar szétcsúsznak: egyszerre próbál marketinges, HR-es, supportos lenni, így pedig könnyű beleesni abba a csapdába, hogy egyszerűen 24 óra sem lenne elég.
Ha viszont valaki elkezdi tudatosan tervezni a hetét, például tematikus napokat vezet be – egyik nap csak ügyféltalálkozók, másik nap háttérmunka –, hamar észreveszi, hogy sokkal kevesebb kapkodással is hatékonyabb lesz.
Ugyanilyen fontos a kommunikációs érzék. A jó vállalkozók nem feltétlenül a legbeszédesebbek – viszont tudják, mikor, kivel, hogyan kell beszélni. Egy árajánlatot máshogy kell megfogalmazni, mint egy panaszlésre írt választ. És ugyanígy nem mindegy, hogyan írsz meg egy Instagram-posztot, vagy hogyan állsz oda egy partner elé egy tárgyaláson.
Ahogy viszont elkezdesz pénzt keresni, egyre inkább előtérbe kerül a pénzügyi tudatosság. Nem elég, ha van bevétel – tudni kell átlátni a kiadásokat, követni a cash flow-t, és kiszámolni, mennyit ér meg egy projekt vagy szolgáltatás. Itt nem bonyolult könyvelésről van szó, inkább arról, hogy tudd: mikor jön be a pénz, mire megy el, és mi marad meg a végén. Ha ezt nem követed, hamar jönnek a meglepetések, akár egy-egy látszólag sikeres hónap után is.
A vállalkozói készségek között egyre fontosabb szerepet kap az alkalmazkodóképesség
A piac folyamatosan változik – új trendek, új versenytársak, új szabályozások jönnek. Aki nem tud gyorsan reagálni, hamar lemarad. A vállalkozói készségek között ezért kiemelten fontos lett az, hogy valaki mennyire tud rugalmasan gondolkodni. Ez nem azt jelenti, hogy minden új divatot követni kell, de azt igen, hogy tudnod kell változtatni az irányon, ha az eredeti terv nem működik.
Például rengeteg szolgáltató a COVID alatt jött rá, hogy online is tud működni. Akik gyorsan digitalizálták a vállalkozásukat – például bevezették a videós konzultációt, digitális számlázást, vagy online időpontfoglalót –, nemcsak hogy túléltek, de sokszor még erősödtek is az adaptáció által.
De ugyanez igaz akkor is, ha egy kampány nem hoz eredményt.
Nem teljesít jól egy hirdetés? Tesztelni kell másik szöveggel, másik képpel, más targetálással.
Nincs forgalom a weboldalon? Meg kell nézni az adatokat, kielemezni, hol akadnak el az emberek.
Aki ezt képes megtenni, annak nem kell félnie a változásoktól – mert nem megbénítják, hanem cselekvésre ösztönzik.
Itt jelenik meg egy másik lényeges tényező is. Vállalkozóként ugyanis nem mindig áll minden adat rendelkezésre. Gyakran kell úgy dönteni, hogy csak részleges információid vannak – ilyenkor nem a tökéletes válasz a cél, hanem egy vállalható irány, amit utána tovább optimalizálsz. Ez az egyik olyan készség, amit tényleg csak a gyakorlat fejleszt.
Ugyanide tartozik a kockázatkezelés is. A jó vállalkozó nem megy fejjel a falnak. Megnézi, hogy adott döntés esetén mi a legjobb, a legrosszabb és a legvalószínűbb kimenetel. Ha ezekkel számol, akkor nem lesz meglepetés, és jó eséllyel nem is hoz olyan döntést, ami veszélyezteti a működést.
Aki pedig ezeket a forgatókönyveket fejben előre lejátsza, sokkal nyugodtabban tud lépni akkor is, ha nem minden kiszámítható.
Nem elég csinálni – látni is kell, merre tartasz
Az egyik legnehezebb dolog vállalkozóként, hogy nem mindig látszik azonnal az eredmény.
A napi hajtásban könnyű elveszni, és azt érezni, hogy nem haladsz sehová. Ilyenkor segít, ha van rendszered arra, hogyan követed, mi történik. Ez lehet heti riportolás – mi ment jól, mit vittem túlzásba, mi maradt el –, vagy akár egy egyszerű táblázat, ahol nyomon követed a bevételeket, kiadásokat, új ügyfeleket, és olyan KPI-kat állítasz fel, amelyeket teljesíteni kell.
Ez egyébként nemcsak kontrollt ad, hanem visszajelzést is. Ha látod, hogy mikor jöttek az érdeklődők, honnan érkeztek, vagy hogy egy-egy új árazás mit hozott, akkor már nem csak érzésre döntesz. Ez is része annak, hogy fejlődnek a vállalkozói készségeid.
Közben pedig ott van a mentális állapot kérdése is. Hiszen nincsenek főnökök, nincsen fix fizetés hó végén.
Ezért nagyon fontos, hogy legyen belső motivációd, tudd, miért csinálod, amit csinálsz – és képes legyél fenntartani a lendületet akkor is, ha épp nem jön a várt visszajelzés.
Ugyanennyire fontos az is, hogy tudd, mikor kell megállni, pihenni, újratervezni, hizsen a kiégést a túltolás okozza – amit egy jó vállalkozó idejében felismer.
És végül, de nem utolsósorban, ott van a stratégiai gondolkodás. Nem az a lényeg, hogy minden ötletedet egyszerre megvalósítsd, hanem hogy priorizálni tudj. Ha van terved a következő hónapokra – nem kőbe vésve, csak irányként –, az már óriási előny. Így nem mindig tűzoltás van, hanem fókusz, ami hosszabb távon fenntartható működést ad.
